Třeboň a dél-cseh kisváros, amely nemcsak a sörözők, éttermek sorával csalogat, de középkori hangulatánál fogva sok látványosságot is nyújt a látogatóknak.
Třeboň Dél-Csehország egyik ékköve. Eredeti német neve – Wittingau – arra utal, hogy a terület, mint Dél-Csehország jórésze is a távoli XIII. században, a Vítkov-család tulajdonában volt.
Az 1200-as évek végén már plébániatemploma, egyszerű városerődítése van. 1366-ban a teljes birtok a rokon Rožmberkek kezére kerül. Ez a mindig kreatív főúri család azonnal Třeboň fejlesztésébe kezd. Jan Očko z Vlašimi érsek hozzájárulásával azonnal egy augusztinus kolostor építésébe fognak, a teljes kolostor, különleges kéthajós templomával együtt már 1384-ben készen van, a rend alapító uraitól kiterjedt birtokokat kap. A környék – sok vízfolyásával, jó vízmegtartó képességével, nagyjából sík felszínével – alkalmas mesterséges halastavak létesítésére, s ezt a tulajdonságát a XIII. század eleje óta fokozódó mértékben ki is használták. Érdekes, hogy a kezdeti időkben a halastavaknál „vetésforgót” alkalmaztak, azaz a felnőtt halak lehalászása után nem töltötték fel vízzel, hanem hagyták kiszáradni, egy évig pihenni, sőt be is vetették, így a feltöltéskor a halak sok táplálékhoz jutottak.
Az 1420–30-as huszita időkben a város ura politikai állásfoglalásának megfelelően Třeboň nem adott teret a közeli táboritáknak, akik a várost többször, de hiába ostromolták. Emelte Třeboň fontosságát, hogy 1493-tól haláláig (1505) itt élt a gazdaság vezetéséről lemondott Vok z Rožmberka, aki a haltenyésztés fejlesztésére két elismert szakember mellett egy csaknem tizenéves vadászt – Štěpán Netolickýt – is meghívott. S fiatalember az 1500-as évek elejére merész fejlesztővé válik. A „Zlatá sloka” (arany folyás) ásott csatornával összeköti a Lužnice és a Nežárka folyókat, ezáltal több új halastavat lehetett létesíteni. 1513-ban községi sörgyárat helyeznek üzembe, búzasört is főzhetnek. 1551-ben a 16 éves Vilém veszi át a megmentett családi birtokok igazgatását. Tíz év múlva az addigi krumlovi várnagyot, Jakub z Krčina-t bízza meg a teljes birtokrendszer igazgatásával. Ő lesz a „regent”, a kormányzó. Emlékét páldául a „Regent” sörmárka őrzi.
Ugorjunk most egy nagyot az időben.
1868-ban megakadályozták, hogy a város közelében teherelosztó pályaudvar létesüljön. Ezekben az évtizedekben a város sokat vesztett középkori vonásaiból. A lábasházak árkádjait általában befalazták, a város erődítés nagy részét lebontották, a két városfal közötti térséget többnyire beépítették. Az oromzatos homlokzatokat sok esetben olasz típusú, azaz az utcavonallal párhuzamos tetőtérre cserélték. A város középkorias jellegét a II. világháború után igyekeztek megerősíteni. Már 1949-ben védett városi műemlék-rezervációvá nyilvánították az eredeti lábasházas, vagy oromzatos kialakítást.
A třeboňi kastély egyes részletei a XIV. századból valók az egyik legnagyobb várkastély Csehországban. A kastély látogatható, amíg végigsétálunk a termein gyönyörű reneszánsz bútorokat és festményeket csodálhatunk meg.
Tovább csinosodott Třeboň az rendszer - változás után, hiszen a házak döntő többségét reprivatizálták, és a visszakapott épületekben tucatszámra nyíltak a panziók, éttermek, üzletek. Třeboň ma a turisták szempontjából nagyon hangulatos város.
Forrás: Zachár Ottó: Cseh kisváros Třeboň 2009. JANUÁR–2010. MÁRCIUS ÉVKÖNYV XVII. ÉVF. 1–4. SZÁM