A legenda szerint Gediminas herceg egyszer a Vilnia (a város névadó folyója) és a Neris folyó torkolatánál vadászott, és mivel itt érte az este, a sátrában nyugovóra tért. Almában látomása volt, melyben egy vasfarkas jelent meg, aki olyan hangosan üvöltött, mintha százfős falkánál is több farkas lett volna. Másnap reggel a pogány főpap a következőképpen fejtette meg a látomást: az adott helyen az uralkodónak hatalmas várost kell alapítania, melynek híre olyan „hangos" lesz, hogy az egész világon el fog terjedni.
A történelmi valóság az, hogy 1323. január 25-én Gediminas áthelyezte Senieji Trakai várából a fővárost Vilnius városába. Erről egy korabeli latin nyelvű levélben a következőképpen emlékezik meg: „a mi városunk: Vilnius".
A katedrális mellett, a Szent Kázmér-kápolnával kb. egy vonalban magasodik Gediminas fejedelem szobra. A város alapítóját ábrázoló alkotást 1966-ban, ünnepélyes keretek között avatták fel. A Vytautas Kuba tervei alapján, Mindaugas Snipas szobrászművész kivitelezésében készült mű azt a legenda szerinti pillanatot jeleníti meg, amikor Gediminas fejedelem —az álmában, látomásszerűen megjelent üvöltő farkast követve— kardjával egy pontra mutat: itt, ezen a helyen akarja megalapítani Vilnius városát.
Forrás:
Kuzmányi István: Vilnius útikönyv, Panoráma sorozat 2007
